a blogolásnak van egy afféle leírhatatlan hangulata. ez azért jutott eszembe, mert gondolkodtam azon, hogy vlogolni fogok inkább mert a z íráshoz nincs kedvem, de rájöttem, hogy kár érte, márcsak azért is mert a hangom kissé mókás amióta a hangszálaim nincsenek rendben. (az sem ma…

kicsit kusza. nagyon nem így. egysoros maszlagokat nem akarok írni, amúgy le lehet szarni, én is ilyen vagyok. amíg te látod, jónak látod úgy ahogy van, aztán amikor más bánik veled kevésbbé úgy ahogy bejönne, akkor már fáj. amúgy csak az basz fel, ha a pofámba hazudnak, és ha…