egyébként amióta nem narancs a fejem azóta vesztettem a vonzerőmből. és egyreinkább érzem magam semmilyennek. gyülöltem mint a szart, T-hez nem akartam, hogy közöm legyen, vörösnek meg már mindenki vörös volt, de igazán csak ez a tegnapi komment baszott el mindent. egyszerüen semmilyennek érzem magam, semmi érdekes meg különleges nincs rajtam, hajszín is már olyan.. áh.. nem. egy senki vagyok így ránézésre, és zavar. nem érzem magam semennyire sem egyéniségnek, ha ez emberek meglátnak akk valószínüleg vaalami beszürkült életü imbecilt látnak. egyszerüen semmivel sem tudok valamilyen lenni, valahogy olyan... szar. olyan.. nem akarok itt elnni, és nem akarom, hogy bárki is ismerjen, vagy hogy valamit is tudjon a múltamról, úgy legszivesebben megrendezném a saját halálomat, hogy sneki se keressen soha többet. jó, tudom, megint menekülök, de én ehhez nem vagyok túl okos. egyszerüen az egész napom szar, szarok az emberek, egyiket sem szeretem, mindegyiket utálom magam körül igazából, és akinek valamiylen szerepet játszom az életében az csak azért van, mert feleslegesnen nem akarok csalódást okozni, mert az túlkomplikálná már az egészet. nem szeretem a naivitását, már idegesítőek ezek aklisés hülyeségek, amikor ilyen erővel én is egy kalap szar vagyok, hisz semmi érdekes nincs rajtam, már a hajam is uncsi fekete és pc-m sincs. szóval valahogy semmi értelme, ha ez valóban így van, akkor egy senki vagyok, és most mi? ilyen az élet, EZ az életem, hogy senki legyek oké. miért nem lehet pofázás előtt gondolkodni is? ez ilyen "a magyarok hülyék, utálom őket! -én is az vagyok. -jáááj, de te más vagy. " szóval értjük.